Műveleti Terület

Több, mint egy napnak kellett eltelnie, hogy a bennem fortyogó gyűlölet csillapodjék és a körülményekhez képest objektívan tudjam elmesélni mindazt, ami a tegnapi nap folyamán velem és barátaimmal megesett a Magyar Köztársaságnak nevezett rendőrállamban (a bejegyzést hétfőn kezdtem írni).

Kezdjük talán a legelején. Fél 2 tájékán indultunk, mintegy harmincan az FSZ Liga nemzeti kocsmából a Felvonulási tér felé, hogy nemtetszésünket fejezzük ki a Meleg Méltóság Menetének gusztustalan, deviáns résztvevői felé. Természetesen már a Városligetben belebotlottunk egy csapat rohamcsicskába, akik hosszú perceken keresztül ellenőrizték személyazonosságunkat és arra buzdítottak bennünket, hogy inkább keressük egy kocsmát és érezzük jól magunkat. Elmagyaráztuk nekik, hogy mi attól éreznénk jobban magukat, ha ők a fartúrók védelmezése és a hazafiak vegzálása helyett inkább a cigánytelepeken tevékenykednének és ott próbálnák a rendet biztosítani. A buzeránsokat egyébként ők sem kedvelték túlzottan, hiszen a következő mondatok hangzottak el az egyik sün szájából: "Maguknak is megvan a véleménye ezekről, nekünk is, de mi a munkánkat végezzük, ebből élünk." Na persze, akinek megfelel a júdáspénz...

A mintegy fél órás közjáték végeztével tovább haladtunk. Mondanom sem kell, keresztül kasul le volt zárva minden (ahogy a fél város), már csak arra lennék kíváncsi, mennyibe került ez nekünk, adófizető állampolgároknak. Hány lélegeztetőgépet, vagy inkubátort lehetett volna venni ennyi pénzből, mélyen tisztelt szocialista barátaim?

Egy kis kedvcsináló dalocska a mai napra, képes beszámoló hétfőn várható (ha nem visznek el a sündőrök):

A címben szereplő mondattal búcsúzott ártatlanul sínylődő bajtársunk a mintegy 60-80 szimpatizánsától tegnap délelőtt, röviddel fél 11 után , a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Gyuri lefogyott, kissé megviseltnek látszott, de kitart és tettekre ösztökél bennünket. Ne okozzunk Neki és természetesen magunknak sem csalódást, mindenekelőtt akadályozzuk meg szombaton a buzik gusztustalan, erkölcstelen felvonulását, majd minden erőnkkel küzdjünk a nemzet megmentéséért, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, az elítéltek rehabilitálásáért!

Természetesen az elszámoltatás sem maradhat el... Szabadságot Budaházynak és halál az izraeli vízágyúkra!

2009.09.01. Budaházy kontra Szovjet emlékmű from szkr on Vimeo.

Több témáról is szerettem volna megemlékezni mostanában, mégis a legfrissebb gondolataimat fogom megosztani a kedves olvasóval. Néhány nappal ezelőtt szokásomtól eltérően a televíziót bámultam, amikor is sikerült belefutnom BBC Hard Talk című műsorába. Épp a volt londoni polgármester, egyben a brit munkáspárt ex-képviselője, Ken Livingstone volt a vendég és arról folyt a diskurzus, mit és hogyan rontottak el a brit politika baloldalán.

Őszintén szólva nem különösebben foglalkoztat a szigetországi belpolitika, megvan nekünk itthon a magunk baja, sokszor a hazai kaotikus állapotokat is csak 100%-os koncentrációval vagyok képes követni, előfordul, hogy úgy sem. Ami a képernyő elé láncolt, az a riporter, Stephen Sackur mérhetetlen profizmusa volt, amellyel az interjú alanyt kezelte. A szűk fél óra alatt számlálhatatlan kényes kérdés került szóba, kezdve a munkáspárt betartatlan ígéreteitől a londoni választók szándékos megtévesztéséig. Öröm volt nézni, miként gyöngyözik Livingstone úr homloka a kőkemény kérdések hallatán, macska egér harc kezdett kibontakozni a kamerák kereszttüzében.

Mivel mostanában egyre kevesebb időm és kedvem jut blogolni, úgy gondoltam csatlakozom  a Twitter névre hallgató mikroblog-szolgáltatáshoz. Ha a bal felső sarokra  pillantotok, máris láthatjátok ezt a remek alkalmazást, melynek köszönhetően 140 karakter hosszúságú bejegyzéseket, gondolatokat, pillanatnyi elmebajokat oszthatok meg Veletek.

Remélem mindenki repdes a boldogságtól :)! Azért hamarosan épkézláb, hagyományos posztokkal is jelentkezem.

Szebb jövőt!

Elsősorban ismerőseimnek üzenem, sajnos bekrepált a mobilom, ezért előreláthatólag határozatlan ideig csak email-ben, vagy iwiw-en lehet majd elérni szerény személyemet.

Mindenkinek szól: több bejegyzés is félkész állapotban pihen a gépemen, ha lesz egy kis időm, feltétlenül befejezem és publikálom őket. Addig türelem, nyugalom, kitartás!

Elképesztő! "Két újabb gyanúsított elfogásával immár 11 személy ellen folyik eljárás a Magyarok Nyilai terroristaügyében. Az augusztus 11-én őrizetbe vett két férfi állítólag 2007. áprilisa óta vett részt a terroristák kiképzésében." - írja a (ZS)index liberál-bolsevik hírportál.

Akinek egy csöpp sütnivalója akad és nem merült el még nyakig a valóságshowk és celebek képernyőre okádott szellemi fertőjében, az világosan látja, a Magyarok Nyilai Felszabadítási Hadsereg egyszerűen nem létezik. Hiába próbálkozik Drazsé elvtárs és a többi köztörvényes vörös briganti erőnek erejével ennek ellenkezőjét bizonyítani ( többek között hamis videofelvételekkel), a napnál világosabb, hogy az úgynevezett terror kártya ismételt kijátszásáról van csupán szó, amely arra szolgál, hogy a valós, mindennapi problémákról (bedőlő devizahitelek, utcára került családok százai, korrupciós stiklik) eltereljék a figyelmet.

Akadnak Európában olyan régiók, ahol valódi politikai terroristák (avagy hazafiak, ez nézőpont kérdése) igyekeznek rábírni a helyi hatalmat követeléseik teljesítésére. Ilyen az Ír Köztársasági Hadsereg, vagyis az IRA, illetve a Spanyolországban tevékenykedő baszk szervezet, az Euskadi ta Askatasuna, közismertebb nevén ETA. Nem szeretnék történelem órát tartani, akit közelebbről érdekelnek az említett "terrorszervezetek", kérjenek segítséget legjobb barátjuktól, google úrtól.

Még mindig nem vagyok 100%-os állapotban, de igyekszem meggyógyulni mihamarabb.

Ezt a videót kötelező látnotok:Vona Gábor a Kereszttűzben 20 perc után visszalőtt a zsidó(bérenc) Betlen Jánosnak. A Jobbik elnöke nem először kap méltatlan kérdéseket ettől a filoszemita műsorvezetőtől, aki állandóan a zsidókérdésről faggatja, ha esik, ha fúj.

Csak hogy kicsit jobb kedvre derítsem a kedves olvasókat és persze önmagamat, következzen két videoklip. Mindkettő a kultikus Ossian zenekar (15 éves korom óta nagy kedvenc) "alkotása", ráadásul mindkettő a Pokolnál hangosabb című nóta, ám a különbség ég és föld.

Az első az eredeti, élvezhető verzió - javaslom kezdjétek ezzel - , a második pedig a mára már fogalommá vált debreceni koncertfelvétel, ahol az énekes, Paksi Endre úgy berúgott, hogy az egy idült alkoholista csövesnek is becsületére vált volna.

 "Indva egy márhód egy nincs meghívó"

Sokan próbáltak hívni az utóbbi napokban, én pedig csak kushadtam itthon és nem adtam magamról semmiféle életjelet... Természetesen nem azért tettem mindezt, mert bárkire is haragudnék, vagy mert szándékomban állt megbántani a barátaimat....Idővel mindenkinek elmesélem majd a részleteket, aki kíváncsi rá, de nem itt a blogon! Őszintén szólva nagyon hiányoztok ám :-(!

ps: Szép volt Fradi!!!

Továbbra sincs túl sok szabadidőm. Aktívan munkát keresek, még aktívabban nem találok, kifogytak a tartalékaim, szóval elég cinkes a helyzet, annyi szent. Pedig nem vagyok ám válogatós, nem vágyom havi 1,2 milliós sikerdíjra, később pedig közel 100 milliós végkielégítésre,megelégednék már a töredékével is, csak az biztos legyen...

Mostanság elég elfoglalt vagyok, nem nagyon marad időm firkálgatni a baromságaimat. Holnap zbs. (zum Beispiel) a Nyomozó Ügyészségre vagyok hivatalos délután 2 órára. A kárörvendők kedvét csillapítandó közölnöm kell, nem valamiféle általam elkövetett terrorcselekmény kapcsán idéztek be a nyomingerek. Még április 5-én történt, hogy az ávós csicskák minden előzetes figyelmeztetés nélkül ránk rontottak a Szabadság téren, Flávia barátném pedig nagyon helyesen feljelentette őket, engem pedig tanúként fognak meghallgatni. Aki az előzményekre volna kíváncsi, ITT megtalál minden fontos információt.

A múlt héten újabb levelet kaptam a PKKB-tól (Pesti Központi Kerületi Bíróság). Amikor megpillantottam a borítékot, elkezdtek kattogni a fogaskerekek, vajon melyik ügyben zaklatnak éppen az illetékes szervek.

Szerencsére nem a hivatalos személy elleni erőszak előkészülete okán érezték úgy, hogy pár sorban beszámoljanak a nyomozás állásáról, elméletileg már nem is tehetnek semmit, ugyanis egy hete lejárt a 90 napos időlimit, így jártak.

Nem is a csoportos garázdaság volt terítéken, arról 2 hete kaptam tájékoztatást, szeptember 21-ig meghosszabbították a nyomozást az ügy "bonyolultságára" való tekintettel.

Maradt a "jogszerű" rendőri intézkedésnek ellenszegülés. Március 17-én követtük el azt a "szörnyűséget",hogy a Kossuth Lajos téren átléptük a láncokat, amiért a bíróság 40 ezer forintos büntetést szabott ki szegény fejemre. Természetesen panasszal éltünk a határozat ellen, amelynek a bíróság részben helyt adott, így felére, azaz 20 ezer forintra "csökkentették" a bírságot.

Mindenekelőtt leszögezném; SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM FOGOM KIFIZETNI EZT A PÉNZT! Egyrészt nincs felesleges 20 ropim, másrészt, ha volna is, egyszerűen nem vagyok hajlandó azért bűnhődni, mert volt pofám megközelíteni az Országházat. Or-szág-ház, tetszik érteni???? Nem Bajnai rezidencia, nem MSZP székház, hanem a Magyar Köztársaság legfőbb hatalmi és törvényhozó szervének székhelye, a népképviseleti demokrácia (kac-kac, kukac) létesítménye.

Amennyiben tehát tartom a szavamat - márpedig mindig tartom - két verzió közül választhatok:

• 4 nap közmunka
  
• 20 nap elzárás
  

Mondanom sem kell, hogy nem fogok mindenféle koszos, büdös cigánnyal utcát söpörni, de a sitkóban sincs kedvem közel három hétig csücsülni (ráadásul ott is összezárhatnak réti nigerekkel), szóval még tanakodom a dolgon egy darabig. Ti mit tennétek a helyemben?