Őszintén meg kell, hogy mondjam, kiütést kapok a reklámoktól! Többek között ez az egyik oka, hogy szinte soha sem kapcsolom be a hazug ládát (gyengébbek kedvéért a televíziót).

Amikor az ember egészen véletlenül talál valami műsort, ami érdekli, és ne adj Isten még egy leheletnyi kulturális értéket is felfedezni vél benne, előveszi a porosodó távirányítót, leül a készülék elé és átszellemülten figyeli a képernyőt,20-25 perc után dühkitörések közepette kénytelen valami más elfoglaltság után nézni.

Régebben pontosan ezért kedveltem a tudományos és ismeretterjesztő csatornákat (Spektrum,National Geographic, Discovery, stb.),mert az előzeteseket leszámítva száműztek minden féle reklámot. Oh, a régi szép idők...

Egyszerűen kikészülök, ha ostobábbnál ostobább szlogenekkel próbálnak meggyőzni különféle termék nélkülözhetetlenségéről.
Nem fogok örömet szerezni a multiknak, ezért nem írok egyetlen létező reklámszöveget sem, inkább a magam által kreált bugyutaságokból idéznék. A színvonal gyenge, de nincs nagy eltérés a valóság és a fikció között.

-Igyon vizet, cégünk fizet...
-Ha nem tőlünk veszi a sajtot, rendeljen nyomban hashajtót...
-Tökfödő bt. Kalap, amelyre építhet...

Na, nem fárasztok senkit tovább a hülyeségeimmel. Csupán érzékeltetni akartam a sekélyességet, ami árad felénk mindenhonnan.
A magam részéről inkább megmaradok a könyvek világánál...
Még ha nem is tetszik egy alkotás, legalább senki sem akar meggyőzni, hogy mitől leszek én a 21. század legmenőbb fazonja!!!